Lali a király

Felhasználtam Laura Enjoy the life, For you és Tell me készletét

Hétfőn még gondban voltam, mert nem akartam kihagyni az e heti kihívást. Persze este eszembe jutott, hogy nem kell fényképezőgéppel a kezemben őrültként rohangálnom, hogy megfelelő képet készítsek. Amikor még Szlovákiában éltem készítettem egypár képet a tengeri malacainkról. Igaz, hogy ez a mobiltelefonommal készült kép, de nem szándékozom kinyomtatni. Mindennek ellenére a kép elég szép, persze egy hiperdrága telefontól, aminek a fotói ugyanolyan jók, mint a digis fényképezőgépemé (sajnos itt Magyarországon nem használható a telefon, mert nem fogadja be a T-Mobilos kártyát és SK-ban nem akarják függetleníteni). Annak ellenére, hogy közeleg a tél és a Karácsony, valamint ősz van, én inkább tavaszi, virágos oldalt készítettem. Valahogy arra volt kedvem, mert sehogy sem akartam sötét melankolikus oldallal jönni, a téli témához meg nem illett valahogy a kép.
A képen Lali malac látható, a háttérbe a kis Lali malaccal. A tengeri malacokat egy barátnőmtől kaptam, aki azért ajándékozta nekem, mert terhes lett és nem akart betegségeket elkapni tőlük. Lalinak volt egy párja is, Mici malac. Apukám készített nekik fából egy hatalmas kifutóval rendelkező ketrecet, búvóhellyel valamint etetővel. Lali malacnak volt egy lyukas fatörzse, amibe szeretet elbújni, de a legjobban rajta szeretet feküdni és onnan kémlelni a környéket. Tavasszal és nyáron, ha jó idő volt kivittük őket az udvarra és ott ették a füvet stb. Persze a család gyarapodott szépen, de nem volt gondunk velük, mert amikor elég nagyok voltak a kicsik eladtuk őket és abból volt az öcsém zsebpénze. Ahogy ideköltöztem nem hoztam magammal őket, mert a férjem szerint az állatoknak kint van a helyük és nem a lakásban. De utólag nagyon sajnáltam, hogy nem hoztuk el őket, mert az öcsém később elmesélte, hogy a szüleim eladták Lali malacot és Mici malacot meg az aktuális kis Lalikat és Miciket egy pasasnak aki kígyót tart. A malacok kígyóeleségek lettek. Nagyon elszomorodtam, mert nagyon szerettem Lalit, főleg amikor a fatörzsén ücsörgött és kémlelt a nagyvilágba, vagy amikor nyílt az ajtó és elkezdett füttyögni. Persze egy idő után idegesítő volt, főleg olyankor amikor egy fáradt hét után szombaton az ember tovább akart volna aludni, de a család többi tagja már kora reggel fel-alá járkált és nyíltak az ajtók.