Egy kis nosztalgia

Mostanság szinte minden nap annyira csodás az idő, hogy a szabad perceimet is inkább kint töltöm. Ezért nincs nagyon időm a scrapbookra. Húsvétkor sem értem rá, mert nem is voltunk itthon. Nem szeretem a húsvétot, ritkán jut eszükbe az embereknek az ünnep igazi jelentése. Már csak a szokások maradtak, amiknek szerintem semmi közük sincs Jézus halálához és feltámadásához. Ezért egész ünnep alatt kint voltunk a pilismaróti öbölben. Csak aludni jártunk haza. Nagyon kellemes volt, kivéve a hétfőt, mert akkor elkezdett esni az eső, ezért haza kellett jönnünk. Ennek ellenére még a múlt hét vége felé sorválasztót és új aláírást kreáltam. Ezen kívül készítettem még két blinkiet (igaz nem villognak még, mert arra már nem volt szabadidőm, majd kerítek rá). Az egyiket ezen a blogon láthatjátok és az új blogomra mutat. A másik pedig ott található, és ha rá kattintotok, akkor itt találhatjátok magatokat.

Ja és lecseréltem a blogrucimat. Remélem tetszik.

Osli igen izgalmas játékot talált ki. Egy kis számmisztika is szükséges hozzá. A játék lényegét szerintem mindenki tudja (de ha nem Osli blogján elolvashatjátok). Megmutizom a képet, ami alapján kellett oldalt készíteni:

Ez alapján osztottam, szoroztam, és kijött a következő eredmény:

• mintás és sima papír
• 5 db elem
• kötelező elem irat- vagy gemkapocs
• és név legyen a cím

Eredetileg teljesen más oldalt terveztem, de csak akkor vettem észre, hogy nem az lett, amit én kigondoltam még az elején. De szerintem teljesen jó. Mutizom az oldalam:

Credit: Rucola Designs - Free Time Mini Kit

A képen én vagyok, még Füleken a munkahelyemen. Szerettem a munkám és néha napján hiányzik is. Nagy felelősséggel (és kis fizetéssel) járt, de jó volt. Elég kis irodám volt, és az is tele volt zsúfolva polcokkal, dossziékkal és egy hatalmas fénymásolóval (ja és egy mini hűtővel). Mostanság egyre jobban hiányzik, főleg, hogy egyáltalán nem találok munkát, pedig nem ragaszkodom a minőségbiztosítási mérnökasszisztens-i álláshoz. Még egy takarítónői állással is megelégednék. De mindennek meg van a maga ideje.

Talán azért is született meg ez az oldal, mert egy volt kollégám érdeklődött felőlem minap és kedves emlékeket idézet fel bennem az egész. Az igazság az, hogy amíg szépen ment a cégnek és az osztályunkról nem kellett majdnem mindenkit elküldeni, jó buli volt a munka. Filmet néztünk, aludtunk, ettünk, játszottunk, mint a gyerekek, de a munkánkat is felelősségteljesen elvégeztük. Ha létezik álom munka, hát ez az volt.